MALÉV
A repüléssel kapcsolatba már annyira szartam az egészre. Igazából olyan unottan mentem ki a reptérre, meg az egész készülődés is, semmi izgalom. Még jó, hogy behozták ezt a 100ml-es folyadékos dolgot. Igy az ember kiváncsisággal nézi, hogy mi mindent cipelnek a nők magukkal egy ilyen repülő útra.
Vicces látni, amikor férfi meg a nő 2 megrakott nylon táskával megy át a vizsgálaton, mert a nőnek fontos a 5 féle körömlakk, meg parfüm meg minden. Igy aztán néha látni egy egy férfit, rúzzsal meg körömlakkal a kezében.
Ha nem szól rám a stewardess, hogy vegyem le térdem a széktámláról, akkor a felszállást lehet el is alszom. A 3 óra is úgy elment a kajálással, meg a mellettem levő csaj mellének a nézegetésével, hogy csak nah...
Néha a tenger meg a szárazföld határán rázkódott a gép, nem is kicsiket, de az szerintem még a kezdőket sem riasztotta volna el a repüléstől.
Megkezdjük az ereszkedést. semmi extra...Már látni a város fényeit....Már látni a házak fényeit... egyszercsak valami szokatlan széllökés...mintha oldalba kapta volna valami a gépet.. kicsit meg is dőlt, azt vissza...
Szerencsére pont olvastam egy cikket, hogy a hiedelemmel ellentétben a repülés a legbiztonságosabb utazási forma. És sokan félnek a repüléstől. Holott csak a leszállás, meg a felszállás a veszélyes. Há bakker én eddig is csak a leszállástól féltem.
Leszarom, ha kettészakad a gép odafent, ha úgy is letud szállni, ám legyen...
Na most ezek a széllökések úgy dobálták jobbra balra a gépet, hogy még 2 pohár vörösbor után sem tartottam viccesnek. Már a kifutó fényeit is látni lehetett oldalt, amikor a gép még ilyen kanyarokat csinált, meg minden.
Aztán amikor már a kifutón voltunk és fékezni kezdett a gép, a stewaress hátul sóhajtott egy nagyot. Nha mondom kurva jó... Mondtam neki, hogy hát ez elég csúnya leszállás volt....
gondoltam majd mondja, hogy hát ő már volt olyanban is, hogy ....ilyen meg olyan vihar volt... Szegény azt hitte, hogya pilótát cikizem, így pont azt mondta, amit neki nem kéne. Hogy hát elég nagy széllökések voltak, meg hogy nagyon nehéz leszállni, meg ennél csak jobb van.
Nha mondom Frankfurtnál majdnem beleestünk a földbe felszálláskor, a tenger felett majdnem szétszakadt a gép, multkor ereszkedéskor volt bari nagy turbulencia.. Már a megállással is voltak gondok (túlment a gép multkor). most meg alandolásnál volt ilyen vihar.
A repertoárból már csak tényleg egy baleset hiányzik. De mindenki élje túl meg minden, meg senkinek se legyen semmi baja. Csak a gépnek.
Na jó.. Igazából az lenne a jó, ha rajtam kivül mindenki meghalna, meg meg is sérülne, csak én nem. És akkor híres lennék biztos. De karácsony előtt ilyent nem kíván az ember, ugyhogy ha az én boldogsáomhoz százak szomorúsága meg halála kell, hát inkább nem leszek boldog.
Vicces látni, amikor férfi meg a nő 2 megrakott nylon táskával megy át a vizsgálaton, mert a nőnek fontos a 5 féle körömlakk, meg parfüm meg minden. Igy aztán néha látni egy egy férfit, rúzzsal meg körömlakkal a kezében.
Ha nem szól rám a stewardess, hogy vegyem le térdem a széktámláról, akkor a felszállást lehet el is alszom. A 3 óra is úgy elment a kajálással, meg a mellettem levő csaj mellének a nézegetésével, hogy csak nah...
Néha a tenger meg a szárazföld határán rázkódott a gép, nem is kicsiket, de az szerintem még a kezdőket sem riasztotta volna el a repüléstől.
Megkezdjük az ereszkedést. semmi extra...Már látni a város fényeit....Már látni a házak fényeit... egyszercsak valami szokatlan széllökés...mintha oldalba kapta volna valami a gépet.. kicsit meg is dőlt, azt vissza...
Szerencsére pont olvastam egy cikket, hogy a hiedelemmel ellentétben a repülés a legbiztonságosabb utazási forma. És sokan félnek a repüléstől. Holott csak a leszállás, meg a felszállás a veszélyes. Há bakker én eddig is csak a leszállástól féltem.
Leszarom, ha kettészakad a gép odafent, ha úgy is letud szállni, ám legyen...
Na most ezek a széllökések úgy dobálták jobbra balra a gépet, hogy még 2 pohár vörösbor után sem tartottam viccesnek. Már a kifutó fényeit is látni lehetett oldalt, amikor a gép még ilyen kanyarokat csinált, meg minden.
Aztán amikor már a kifutón voltunk és fékezni kezdett a gép, a stewaress hátul sóhajtott egy nagyot. Nha mondom kurva jó... Mondtam neki, hogy hát ez elég csúnya leszállás volt....
gondoltam majd mondja, hogy hát ő már volt olyanban is, hogy ....ilyen meg olyan vihar volt... Szegény azt hitte, hogya pilótát cikizem, így pont azt mondta, amit neki nem kéne. Hogy hát elég nagy széllökések voltak, meg hogy nagyon nehéz leszállni, meg ennél csak jobb van.
Nha mondom Frankfurtnál majdnem beleestünk a földbe felszálláskor, a tenger felett majdnem szétszakadt a gép, multkor ereszkedéskor volt bari nagy turbulencia.. Már a megállással is voltak gondok (túlment a gép multkor). most meg alandolásnál volt ilyen vihar.
A repertoárból már csak tényleg egy baleset hiányzik. De mindenki élje túl meg minden, meg senkinek se legyen semmi baja. Csak a gépnek.
Na jó.. Igazából az lenne a jó, ha rajtam kivül mindenki meghalna, meg meg is sérülne, csak én nem. És akkor híres lennék biztos. De karácsony előtt ilyent nem kíván az ember, ugyhogy ha az én boldogsáomhoz százak szomorúsága meg halála kell, hát inkább nem leszek boldog.
posted by Viktor @ 12/06/2006
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home