27

Number 27
Originally uploaded by sadandbeautiful (Sarah).

Jelentéktelen szám ez a 27. Legalább is eltörpül sok más mellett. Mondhatnám, hogy semmiféle jelentősége nincs, de 3*3*3 az éppen 27. Igy ez elvileg nekem jó. :-) De mondjuk úgy, hogy nem rossz...

Ezzel a számmal eddig különösebben sok dolgom nem is volt. Mondhatni teljesen kimaradt az életemből, ugyan olyan jelentéktelen mint a 34 vagy a 82.

A 26. évem minden korábbit felülmúlt, sokat jelent számomra. Telis tele volt olyan dolgokkal, amikre valószínű életem végéig emlékezni fogok.

Itt Dublinban úgy éreztem, hogy teljesen új életet kaptam, kicserélődtem. De hogy ez mennyire nem így van, azt csak akkor veszi észre az ember, mikor visszazökken a régi környezetébe és ugyan úgy viselkedik, mint fél éve. Hülye mint volt...

Ebben a hitemben gyorsan más is megerősített, Zsuzsi virágnyelven azt mondta, hogy Dublinban milyen normális voltam, itt meg megint milyen hülye vagyok.

Igen igen.. De akkor is...

Mert ad a hely, de el is vesz a szellemtől – ki tagadná?
S látszik a versen, hogy merre, hol is született.
Rég a latin környék latinabbá tette a versem,
barbár táj barbár szóra kapatja a szám.
JANUS PANNONIUS

Itt másféle emberekkel vagyok körül véve. Az emberek idősebbek nálam, egy-egy talán régi vágású is. Igy aztán kicsit én is alkalmazkodtam, persze nem én lennék, ha ne tudnék ott hülyéskedni, ahol lehet...

De itt az emberek maguktól is vidámak, felaszbadultak, stresszmentesek. És nem érzem azt a belső kényszert, hogy valahogy feldobjam a hangulatot, mert mindjárt belehalnak az emberek a szürkeségbe.


Szépen eldolgozgatok, beszélgetünk, stb.. Azt ha jön valami magaslabda, azért eleresztek egy poént. De tényleg nem kell itt görcsösen harcolni azért, hogy ne legyen nyomasztó a hangulat. Az emberek nélkülem is elég vidámak...

Szóval most már 27 vagyok, köszönöm a jókivánságokat.
Idén nem ünnepeltem születésnapot.... Sokkal inkább temettem el a múltamat....

bye bye sweet 10+sixteen...